Magyarország a kis mennyiségű párlat magánszemélyek általi előállÃtásának jövedéki adó alól történő mentesÃtésével megsértette az uniós jogot
Amennyiben a gyümölcstermesztők által átadott gyümölcsből szeszfőzdében előállÃtott párlat a termesztők személyes fogyasztására szolgál, Magyarország az uniós szabályozásban előÃrt minimum jövedékiadó-mértéket köteles alkalmazni
Az Ãtélet teljes szövegéhez (Angol!)
A sajtóközlemény angol verziója
A sajtóközlemény német verziója
A sajtóközlemény francia verziója
Az uniós jog
1 arra kötelezi a tagállamokat, hogy olyan jövedéki adót vessenek ki az etilalkoholra, amelynek a bortól és a sörtől eltérő alkoholtartalmú italokra vonatkozó minimumösszege 550 euró a tiszta alkohol egy hektoliterére. Mindazonáltal Magyarország kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhat a szeszfőzdében gyümölcstermesztők által átadott gyümölcsből előállÃtott és a termesztők személyes fogyasztására szánt alkoholra. A kedvezményes jövedékiadó-mérték
nem lehet azonban alacsonyabb az alkoholra vonatkozó általános nemzeti jövedékiadó-kulcs 50%-ánál. Továbbá, alkalmazása évente és gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg az 50 liter alkoholt.
A Bizottság, mivel úgy vélte, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó uniós szabályokat, kötelezettségszegés megállapÃtása iránti keresetet indÃtott a BÃróság előtt. Ugyanis a szeszfőzdében valamely gyümölcstermesztő javára évente legfeljebb 50 liter mennyiségig előállÃtott párlat jövedéki adója
Magyarországon 0 HUF-ban került meghatározásra, ami teljes adómentességnek felel meg. Ráadásul a magánszemély által saját szeszfőzdéjében
előállÃtott párlat évente legfeljebb évi 50 liter mennyiségig mentes a jövedéki adó alól, ha e párlat a háztartásban való személyes fogyasztásra szolgál.
A BÃróság a mai napon hozott Ãtéletében megállapÃtja, hogy az alkoholtartalmú italok jövedéki adójáról szóló irányelv meghatározza azon eseteket, amelyekben ezen italok mentesülhetnek a jövedéki adó alól vagy kedvezményes jövedékiadó-mérték alá tartozhatnak. Az irányelv nem engedélyezi tehát, hogy a tagállamok olyan kedvezőbb szabályokat vezessenek be, amelyek hatálya meghaladja az uniós jogalkotó által engedélyezett hatályt.
A BÃróság ezt követően megállapÃtja, hogy a magyar szabályozás, amely a gyümölcstermesztők által átadott gyümölcsből évente 50 liter mennyiségig előállÃtott párlat teljes adómentességét Ãrja elő, meghaladja az irányelvben Magyarország vonatkozásában nyújtott
legfeljebb 50%-os kedvezményt. UgyanÃgy azon nemzeti szabályok, amelyek mentesÃtik a jövedéki adó alól a magánszemélyek által előállÃtott párlatot, ellentétesek az irányelvvel, mivel az irányelv nem Ãr elő ilyen kivételt az általános adómérték alól.
A BÃróság megállapÃtja tehát, hogy
Magyarország nem teljesÃtette az alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeit.
-------------------
EMLÉKEZTETŐ: Az uniós jogból eredő kötelezettségeit nem teljesÃtő tagállam ellen irányuló kötelezettségszegési eljárást a Bizottság vagy más tagállam indÃthatja meg. Ha a BÃróság megállapÃtja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesÃtenie kell az Ãtéletben foglaltakat. Amennyiben a Bizottság úgy Ãtéli meg, hogy a tagállam nem teljesÃtette az Ãtéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indÃthat. Mindazonáltal, amennyiben a tagállam nem tett eleget a valamely irányelv átültetésére elfogadott intézkedései Bizottságnak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, a BÃróság a Bizottság indÃtványa alapján már az első Ãtéletben szankciókat alkalmazhat.
---------------------
1A Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának feltételeiről szóló okmánnyal (HL 2005. L 157., 29. o.) és az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelÃtéséről szóló, 1992. október 19-i 92/84/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 316., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 213. o.) módosÃtott, az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelv (HL L 316., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 206. o.). 